A Kormány – az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójáról történő méltó megemlékezés érdekében – a 2016. évet az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékévévé Emlékévvé nyilvánította, és Emlékbizottságot hozott létre. Az Emlékév fővédnöke Kövér László, az Országgyűlés elnöke, védnöke Wittner Mária.
Az Emlékbizottság által kiírt pályázatokra 2405 pályamű érkezett, melyből 1536 megvalósítását támogatta az Emlékbizottság. Emlékmű építésére a Mezőcsokonyáért Egyesület közel 5 millió forint támogatást nyert.
Az Emlékmű tervét Csikós Nagy Márton szobrász készítette és ő felügyelte a megvalósítást is. Az építési munkálatokat Meló Sándor vállalkozó végezte, a parkosításban, rendezvényszervezésben a Mezőcsokonyáért Egyesület tagjai, az Önkormányzat dolgozói és a közmunkaprogramban dolgozók segítettek.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc
1. Előzmények
- Sztálin 1953-as halála után az új szovjet vezetés hátrébb léptette Rákosit és Nagy Imre lett a miniszterelnök. intézkedései:
· Felszámolta az munkatáborokat
· Korlátozta az AVH működését.
· Felülvizsgáltatta a politikai pereket és több esetben kegyelmet hirdetett
- Mindezek következtében javult az életszínvonal és Nagy Imre rendkívül népszerű lett
- A pártvezetés azonban végig Rákosi mellett állt, aki Moszkvában addig és támadta Nagy Imrét, amíg 1955-ben leváltották.
- 1956 tavaszán kezdett kialakulni egy írókból, párttagokból, katonákból álló szűk politikai ellenzék
- Rákosit egyre többen számon kérték sztálinista politikája és főleg Rajk-per miatt. Végül a Szovjetunióba szállították, ahonnan többet nem tért vissza. Az MDP új első titkára Gerő Ernő lett.
- 1956 októberében a szegedi egyetem hallgatói megalakították a MEFESZ-t, melyet több egyetem is követett
- A budapesti Műszaki Egyetem 16 pontban fogalmazta meg a követeléseit. Többek között:
· Nagy Imre miniszterelnöki kinevezését
· Szabad választásokat
· Szovjet csapatok kivonását
2. Az október 23-ai forradalom
- A Műszaki Egy. hallgatói délután a Petőfi-szobortól a Bem térre vonultak. Itt a nemzeti színű zászlóból kivágták a sztálinista címert. A lyukas zászló lett a forradalom jelképe
- A Parlament előtt már százezres tömeg gyűlt össze - Nagy Imrét követelték
- Este hat óra körül a tömeg egyik fele a Dózsa György úti Sztálin-szobrot ledöntötte
- A Magyar Rádiónál közben a tizenhat pont beolvasását követelték, az AVH-sok azonban tüzet nyitottak az emberekre. Megkezdődött a fegyveres harc.
- Az események hatására éjszaka Nagy Imrét ismét miniszterelnökké nevezték ki, a szovjet csapatokat pedig behívták Bp.-re.
3. A szabadságharc
- A Budapestet támadó szovjet csapatokkal sikeresen vették fel a harcot a szabadságharcosok.
- Főbb központjaik a Széna tér, Corvin köz és a Baross tér voltak.
- Nagy Imrének okt. 28-ára sikerült elérni a szovjet csapatok kivonását és megkezdődött egy demokratikus, kommunisták nélküli rendszer kiépítése.
- Ez a szovjeteknek elfogadhatatlan volt. Nov. 4-én megkezdték a „forgó szél” hadműveletet és leverték a szabadságharcot.
Read more
(30) 979-9032