Ugrás a fő tartalomra

Pályázatok Beszámoló

Címkék: Hírek,Pályázatok

Beszámoló

Alulírott Sudárné Balázs Katalin Mezőcsokonyáért Egyesület (székhely címe: 7434 Mezőcsokonya, Kossuth Lajos utca 1., adószám: 18749748-1-14) képviselőjeként nyilatkozom arról, hogy a VP6-19.2.1.-31-2.2.1-17 kódszámú, Észak Kaposi Partnerek Vidékfejlesztési Egyesület - Turisztikai infrastruktúra fejlesztés című felhívásra beadott „Sportpálya kiülők beszerzése” című pályázatunkat az alábbiak szerint valósítottuk meg:

A fejlesztés során 10 db fedett kerti kiülő beszerzésére került sor, Ezen eszközök használatával javítjuk a település rendezvényeinek színvonalát és a résztvevők számára komfortosabb körülményeket biztosítunk. A kiülök mobilak és mozgathatóak, mely révén az adott rendezvény sajátosságaihoz alkalmazkodva tudjuk azokat elhelyezni.

2021.04.10.
Sudárné Balázs Katalin
elnök

01.jpg02.jpg03.jpg04.jpg

 

Beszámoló
A Vidékfejlesztési Program keretén belül a(z) Észak Kaposi Partnerek Vidékfejlesztési Egyesület működési területére meghirdetett, VP6-19.2.1.-31-1.1.2-17 kódszámú, Civil szervezetek eszközfejlesztése című felhívás alapján Mezőcsokonyáért Egyesület, mint támogatást igénylő 1943448427 iratazonosító számú támogatási kérelmet nyújtott be, mely pozitív elbírálásban részesült. A projekt címe: Eszközbeszerzés a hatékonyabb működés érdekében. A projekt keretében 1 db Lenovo Ideapad 3 notebook, 1 db adata HV620S 1TB külső HDD, 1 db Samsung LS24D330H monitor, 1 db tablet Lenovo M10 beszerzésére került sor.

A beszerzett eszközök segítségével adminisztrációs, pályázati tevékenységünk javult. Kapcsolattartásunk hatékonyabbá vált. Az adminisztrációs feladatok elvégzése mellett a különböző rendezvényeinken is tudjuk hasznosítani a laptopot, és a tabletet is. Adattárolásunkat és adatátvitelünket a hordozható külső winchester nagymértékben elő segíti. A modern monitor a jó felbontás mellet sokkal felhasználóbarátabb és kisebb a fogyasztása a korábbi típusnál.

2021.03.05
Sudárné Balázs Katalin
elnök

1.jpg2.jpg3.jpg4.jpg5.jpg6.jpg

 

A Kormány – az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójáról történő méltó megemlékezés érdekében – a 2016. évet az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékévévé Emlékévvé nyilvánította, és Emlékbizottságot hozott létre. Az Emlékév fővédnöke Kövér László, az Országgyűlés elnöke, védnöke Wittner Mária.

Az Emlékbizottság által kiírt pályázatokra 2405 pályamű érkezett, melyből 1536 megvalósítását támogatta az Emlékbizottság.  Emlékmű építésére a Mezőcsokonyáért Egyesület közel 5 millió forint támogatást nyert.

Az Emlékmű tervét Csikós Nagy Márton szobrász készítette és ő felügyelte a megvalósítást is. Az építési munkálatokat Meló Sándor vállalkozó végezte, a parkosításban, rendezvényszervezésben a Mezőcsokonyáért Egyesület tagjai, az Önkormányzat dolgozói és a közmunkaprogramban dolgozók segítettek.

Az 1956-os forradalom és  szabadságharc

1.         Előzmények

-          Sztálin 1953-as halála után az új szovjet vezetés hátrébb léptette Rákosit és Nagy Imre lett a miniszterelnök. intézkedései:

·         Felszámolta az munkatáborokat

·         Korlátozta az AVH működését.

·         Felülvizsgáltatta a politikai pereket és több esetben kegyelmet hirdetett

-            Mindezek következtében javult az életszínvonal és Nagy Imre rendkívül népszerű lett

-            A pártvezetés azonban végig Rákosi mellett állt, aki Moszkvában addig és támadta Nagy Imrét, amíg 1955-ben leváltották.

-            1956 tavaszán kezdett kialakulni egy írókból, párttagokból, katonákból álló szűk politikai ellenzék

-            Rákosit egyre többen számon kérték sztálinista politikája és főleg Rajk-per miatt. Végül a Szovjetunióba szállították, ahonnan többet nem tért vissza. Az MDP új első titkára Gerő Ernő lett.

-            1956 októberében a szegedi egyetem hallgatói megalakították a MEFESZ-t, melyet több egyetem is követett

-            A budapesti Műszaki Egyetem 16 pontban fogalmazta meg a követeléseit. Többek között:

·         Nagy Imre miniszterelnöki kinevezését

·         Szabad választásokat

·         Szovjet csapatok kivonását

 

2.         Az október 23-ai forradalom

-            A Műszaki Egy. hallgatói délután a Petőfi-szobortól a Bem térre vonultak. Itt a nemzeti színű zászlóból kivágták a sztálinista címert. A lyukas zászló lett a forradalom jelképe

-            A Parlament előtt már százezres tömeg gyűlt össze - Nagy Imrét követelték

-            Este hat óra körül a tömeg egyik fele a Dózsa György úti Sztálin-szobrot ledöntötte

-            A Magyar Rádiónál közben a tizenhat pont beolvasását követelték, az AVH-sok azonban tüzet nyitottak az emberekre. Megkezdődött a fegyveres harc.

-            Az események hatására éjszaka Nagy Imrét ismét miniszterelnökké nevezték ki, a szovjet csapatokat pedig behívták Bp.-re.

 

3.         A szabadságharc

-                 A Budapestet támadó szovjet csapatokkal sikeresen vették fel a harcot a szabadságharcosok.

-                 Főbb központjaik a Széna tér, Corvin köz és a Baross tér voltak.

-                 Nagy Imrének okt. 28-ára sikerült elérni a szovjet csapatok kivonását és megkezdődött egy demokratikus, kommunisták nélküli rendszer kiépítése.

-                 Ez a szovjeteknek elfogadhatatlan volt. Nov. 4-én megkezdték a „forgó szél” hadműveletet és leverték a szabadságharcot.

 Plakat.jpg

21170854_1416963488340340_1343561768_o.jpg21170987_1416964415006914_970614320_o.jpg21191148_1416967408339948_1158811433_o.jpg21191259_1416967345006621_149415811_o.jpg21191322_1416967238339965_1195372606_o.jpg21191393_1416962938340395_1765434637_o.jpg21198379_1416962928340396_730453149_o.jpg21222516_1416963495007006_1396905728_o.jpg21222618_1416964175006938_1372437475_o.jpg21245777_1416962945007061_309839999_o.jpgPlakat.jpg


Vissza az előző oldalra